Elragadtatással követtem az HBO-n az Angol Királyi Balett mesés előadásában a veronai szerelmesek táncban elbeszélt drámáját. Eredeti címe: ROMEO AND JULIET: BEYOND WORDS, 2019; azaz Rómeó és Júlia -A szavakon túl. Többször várható még a vetítése. Nem csak a balett megszállottjainak érdemes megnézi, jó szívvel ajánlható 12 éves kortól írva mindenkinek a remek élmény.
Ez a produkció az IMDb-én pillanatnyilag - kicsit talán szőrösszívűen - 6,9 ponttal szerepel. A HBO házi kis listáján közepes érdemjegyű csillagokat mutat. Adódik az átkötés a Rómeó és Júlia több neves feldolgozásához; s az ezekkel való bizarr egybevetésekhez.
- Az egyik híres mozi az 1996-ban készült, Baz Luhrmann által rendezett hosszú prózai változat; mely romantikus drámaként van aposztrofálva, s melyben a főszereplő Leonardo DiCaprio, és Claire Danes /továbbá John Leguizamo). A forgatókönyv W. Shakespeare nyomán Craig Pearce munkája; pontértéke 6,7. Nem rossz.
- Hanem, az igazi összehasonlítás alapja Franco Zeffirrelli 1968-ban készült – méltán klasszikus – filmje lehet, melynek forgatókönyvét Shakespeare nyomán Franco Brusati alkotta, s amelyben a kulcsszereplők a következők: Leonard Whiting és Olivia Hussey, (illetőleg John McEnery). Pontértéke méltán kiemelkedő: 7,6.
Véleményem szerint a HBO-s friss mozifilmhez a Zeffirelli-alkotás áll legközelebb, mivel költői szépségben, lírai megközelítésben, a gyönyörű fiatalok üde bájában, megejtő áldozatiságukban és a látványvilág rendkívüliségében rokoníthatók. Számít ugyanis - immár az összehasonlításban is - az eredeti helyszín (avagy annak stilizált újra-berendezése), a minden elemében nagystílű, mégsem hivalkodó képi világ, az operatőri munka, a rendkívül szép díszlet és jelmezválaszték, a színészek tökéletes arcjátéka, a fantasztikusan megformált erkély-jelenet minősége – és a többi nézőt elragadó jelen(t)és.
Shakespeare drámáját spojlerezni felesleges. Gyönyörű íve van ugyanakkor a filmekben a két család viszályának, a tragédia felé sodródó ellenségeskedésnek, a párbajnak, a fiú és a lány mindezekre mit sem adó szerelmének, a tévedésre épült kettős halál értelmetlenségének és kívülről előidézett végzetüknek, a kegyetlen veszteségnek. Döntő kérdés, hogy ezt kizárólag a mozgásművészet útján hogyan lehet prímán megjeleníteni?
Válasz: ahogyan azt „királyi” módon az angol alkotók, illetőleg balettművészeik megtették. A HBO promóciója – úgy vélem, reálisan – ezt üzeni a műről: „Régóta harcban áll egymással a két veronai, nemesi család, a Capulet és Montague família. A két ellentétes oldalon álló Rómeónak és Juliának is gyűlölnie kellene egymást, de titokban szerelembe esnek. A végzetes körülmények azonban oda vezetnek, hogy Rómeó megöli Júlia unokatestvérét, ami tragikus események láncolatát indítja el. Minden idők legismertebb szerelmi történetének új feldolgozása Szergej Prokofjev partitúrája alapján készült, és az Angol Királyi Balett sztárjai táncolják el”.
Gondolom, a balettszakma értői sok különlegességet fedeznek fel a 90 perces produkcióban, és vélhetően megerősítik a pozitív benyomásokat. Nézőként ezt nem szakmám, nem dolgom. Három dolgot azonban talán magam is kiemelhetek.
- Balettben, a zene ütemére előadott párbaj-jelenet mesteri igény, mert rém nehéz. Más filmen megtehető, hogy lassítva veszik fel a jelenetet, s utólag felgyorsítják. Ezt azonban a zene-tánc kombójában megtenni képtelenség. Úgy tűnt, a zene-tánc-vívás-halál jelenet egysége mégis tökéletes lett, pont annyira, mint amennyire drámai is. Ha feladat lenne egy kb. 5 perces klipet készíteni az előadásból, erre szavaznék.
- Mind az idősebb táncos sztárok, mind a tehetségesnél már sokkal több, jobb ifjú művészek perfekt produkciót teljesítenek; a legmagasabb technikai színvonalon, és ráadásul még érzelemdúsan, könnyedén, plasztikusan. BBC-minőség – mondták a profi munkára egykor. Ha van még ilyen, akkor ez tényleg az.
- A két főszereplő személye és játéka telitalálat. Szépek, karakteresek, mesterien táncolnak; mind e közben a színen a tömegjelenetek is elsőrangúak. Megvan az egyensúly e két dolog között.
Egy ismert, lélekkel teli mondat ad ide szóló dicséretet erre a film élményre is. A szép mozgás a szem muzsikája – Anatole France Nobel-díjas francia író, költő vallotta ezt.
Főbb alkotók és közreműködők: Rendező: Michael Nunn; szereplők: William Bracewell, Francesca Hayward, Matthew Ball, Marcelino Sambe, James Hay.
