A megtörtént esetet feldolgozó filmben – Alabamában a Halálsoron - egy ártatlanul elítélt fekete férfi mondja az ügyvédjének a megbélyegzést: a születésünk pillanatától bűnösök vagyunk. Így megy ez, itt Délen. /Tavaly készült e film Just Mercy eredeti címmel; pár napja megvásárolható itthon is dvd-lemezen, illetve elérhető filmklub online módján./

A címbéli mondat  - és a bravúrosan előtárt komplex történet – híven fejezi ki azt a hátteret, ami az Egyesült Államokban most folyó felháborodási hullám okát és mélységét is adja.

Van más bizarr jelzés is a filmben. Monroe megyében büszke felirat mutatja: „Ez a Ne bántsátok a feketerigót! történet hazája”. Utalás egy klasszikus rasszizmus-ellenes filmre, melyben  (szintén) fekete férfit ítélnének el fehér leány elleni erőszakért. Történelmi kulcsmondat ama régi, 1962. évi film kapcsán: „A fajgyűlölet embertelensége reménytelen helyzetbe hozta a megvádolt családos embert.” Mindkét történetben – a majd’ 60 évnyi korszakváltás ellenére – közös, hogy bátor ügyvéd kiáll az igazságért, és súlyos kockázatokat vállalva győzelemre viszi a megalázott ember ügyét.

A kegyelem ára c. filmben többször ismételt felirat „feketerigós” szlogenje sem akadálya annak, hogy a Halálsort megtöltsék kivégzésre ítélt színesbőrűekkel.

Hogyan, s miért is? Példa a moziból: odalent, Délen az egyik bűnügyben a végül halálra ítélt vádlott saját ügyvédje is lelkesen támogatta a halálbüntetést, mondván, hogy „a veszett kutyákat el kell altatni”.

Ugyanebben a mai (?!) filmben pedig brutálisan szórakoznék a börtönőr az elítéltet hivatalból meglátogató ifjú ügyvéddel; akként, hogy meztelenre vetkőzteti passzióból. Csak éppen, egyéni humorral a testüreg vizsgálattól hajlandó eltekinteni.

Az ingyenesen is lelkiismeretes jogi munkára készülő ügyvédet az édesanyja sem tudja lebeszélni, aggódó megjegyzésével: „nekem kell majd a temetésedet intézni, ha megölnek Délen”. Ilyesféle kockázat nem üres félelem.

Falakba ütközik a védőügyvéd, amikor próbál a dolgoknak utána járni. Nincs könnyű dolga a védencével sem. A hatóságok pedig úgymond lelki ráhatással is próbálkoznak: „sokakat dühíteni fog itt, amit maga csinálni akar”. Mintha a tömeglélektan (hófehér?!) érzülete lenyomhatná a korrekt jogi megítélést előmozdító szakember igazság-keresését, dolgát. Aki önmagát és elhivatottságát megerősítve kimondja: tudja, milyen gyermekként disznók és csirkék között focizni: „tudom, milyen árnyékben élni”. Ezért áll ki a megtiportak jogai mellett.

Ami például hamar kedvező, bár éles fordulatot vehetne. Kiderül, hogy a bűnüldöző hatóság vádalkuval kicsikar(ha)t hamis bizonyítékot, melynek megdőlte a vádlott alibijével felmentésre vezethetne. Ám a hivatalos nyomásgyakorlás mégsem akar szűnni: a tanú vegzálása történik.

Egy másik dermesztő momentum: ügyész abból következtetett a gyilkossággal vádolt bűnösségére, ahogyan a fekete férfi a rendőrségi fotókon kinézett?!

A film fő tartalmát annak beharangozója így ismerteti: ”Egy nagyhatású, gondolatébresztő igaz történet a Harvardon  friss diplomát szerzett Bryan Stevensonról szól, aki nemet mond a zsíros munkaajánlatoknak, csakhogy tévesen megvádolt embereket védhessen Alabamában. Eva Ansley, a helyi védőügyvéd támogatásával elvállalja a gyilkosságért halálra ítélt Walter McMillan lőporos hordóval egyenértékű ügyét. Bryannek jogi és politikai útvesztőkkel, valamint nem titkolt rasszizmussal szembesülve kell megküzdenie Walterért és hozzá hasonlókért egy olyan rendszerben, ami ügyüknek csak árthat.”

Az idézet legutolsó kitétele ügynek ártó rendszerhibára utal. Jogászként nem gondolom, hogy az igazság kiderítése, a jogtalanság leleplezése, az ártatlanul elítéltek felmentése ártalmas lehet. Az árt, ha ilyen helyzetbe jutnak, nem pedig a bátor korrekció.

A film javára írom, hogy a vádlott főhőst nem makulátlan emberként meri bemutatni: házasságtörő külső kapcsolata - főként a családjának - morálisan elfogadhatatlan. Rossz hírű ember lehet; de ettől még nem gyilkos. Néhai George Floyd esete kívánkoznék analógiaként ide: meglehet, hogy bűnös úton járt, amikor a rendőri erőszak megölte. Ám senki esetleges vétke sem jogcím a brutális, szükségtelen és aránytalan fellépésre: ölésre.

 Mintha ezt itthon is sulykolni kéne rendvédelmiseknek és közembereknek.

Persze, a fülszöveg  üzenete lehet még múlt évi meglátás. Rossz belegondolni, hogy 2020 első félévében - napjainkban is – mi lenne az adekvát minősítés? Hová juthatnak el a tiltakozások;  s mitől, mikor lesz köznyugalom és jogbiztonság odaát és – nevezetes ügyekben idehaza is.

Az Associated Press szerint „A kegyelem ára égetően fontos és erőteljes film első osztályú szereplőkkel”. Magam is így érzem: Michael B. Jordan, védőügyvédként, Jamie Foxx elítéltként és Brie Larson társügyvédként remekel. Destin Daniel Cretton rendezése pedig jó érzékkel kihozza a maximumot ebből a történetből.

A mű az IMDb-én 7,6 pontot kapott, megérdemelten. A 11 különböző díjra jelöléséből 10-et a film el is nyert.

Adatok: A kegyelem ára /eredeti címén: Just Mercy/  2019-ben készült, 131 perces, angol nyelvű, magyar feliratos dráma. Rendező: Destin Daniel Cretton. Írta: Destin Daniel Cretton és Andrew Lanham. A három kulcsszerepben: Michael B. Jordan, Jamie Foxx és Brie Larson.