Február 14-én, Bálint-napján a Klubrádió elegáns FM-búcsúszimfóniája mentén - hangulatában azzal szinkronban – láttam a Netflixen A kapitány küldetése című, westernbe oldott melodrámát. Fura egybeeséseket találtam itt és ott. A jegyzetet ezekre fűzöm fel.

 A kislány főszereplőt, Johanna Leonbergert jellemzi így a megmentője: „Két világ között ragadt”. Kicsit úgy, mint a Klubrádió: aszimmetrikusan bár, de az egyik oldal nem akar, a másik nemigen tud rajta érdemben segíteni. Mégsem kell őket a sorsukra hagyni.

 A mozi üzenete nemcsak a rettenet viszonyai között is megőrzött humanizmus dicsérete, hanem a szabad gondolat, szólás és sajtó iránti elkötelezettség bravúros megjelenítése.

A hírolvasó szakma és egyén más volt 1870-ben, mint ma. 250 éve a tengeren túl a pionírok közt az igazi analfabéták lehettek többségben. Ma a politikai, illetőleg a funkcionális elmaradottak akadnak szép számmal ott is, itt is. Klasszikus bonmot: a hír az, ami a hatalomnak kellemetlen; a többi reklám. A hatalom körmére néző médium sokat kockáztat: egykor és ma is.

A filmbéli Kidd kapitány kiégett veterán, aki a polgárháborúban mindent elveszített. Megélhetését úgy biztosítja, hogy városról-városra járva este - 10 centenkénti, összekalapozott honorárium fejében - híreket olvas fel. Helyi, megyei és szövetségi történeteket a megfáradt közönségnek. Nem csak a 19. századi Amerikában lehettek kis közösségek, melyek informálódni, együtt lenni, gondolatokat, érzelmeket és indulatokat kifejezni jártak össze. Hangja és ereje volt az ilyen összejöveteleknek; nem mindegy, hogy mivel és hogyan traktálták őket. Ennek mestere a kapitány.

Kidd felolvasása tanmese volna ma is. Így: „Ulysses S. Grant elnök elrendelte, hogy Texas törvényhozása is törvénybe foglalja az Egyesült Államok Alkotmányának 13., 14. és 15. kiegészítését (ratifikálja); méghozzá az Unióba való visszatérés, az egyesítés előtt. Ezek között szerepel a rabszolgaság eltörlése, az így felszabadított rabszolgák szavazati jogának a garantálása, és a háborús adósság visszafizetése.”

Dühödt tiltakozás fogadja mindezeket. Feláll egy férfi: „Én azt mondom, hogy Texas az első. Pokolba a kiegészítésekkel. Rohadjon meg az Alkotmány!”

Kidd, a narrátor megértő: „Az északi kékek nem sokat segítenek. Cserében viszont sokat kérnek. Ez mindenkit sújt. De mégis úgy vélem, a történésekben mindannyiunknak megvan a maga szerepe. Van más bajunk is. Nehéz idők ezek.”

Lecsendesül az addig inkább elutasító hallgatóság. Végül sokan köszönetet mondanak a kapott tudásért. Mintha a kisemberek megértenék: „Ez a törvény?!” Ám aki helyben ott, hatalmi pozícióban van,  odaveti: „Most már igen!”

Egy új helyszínen a narráció így szól: „Megosztottság mérgezi meg nemzetünket. És ez a megosztottság megőrjít mindenkit. Ennek a nagyszerű nemzetnek gyógyulnia kell.”  Megjegyzés: a film 2020-ban készült, feltehetőleg Biden választási győzelme előtt. Ha így  van, íme; a látnoki megnyilatkozás az új elnök megbékélést sürgető proklamációjához.

Dallasi epizódjában a felolvasás tanulságos, bizarr fordulatot vesz. Előbb a köznép kifejezi elégedettségét, mert sikerült elterelni a figyelmet a mindennapi bajokról. Ám a helység nagyhatalmú embere elégedetlen. Nem a valóságos, hanem a saját maga gyártotta híreket akarja hallani, népére borítani. „Mi itt új világot építünk Erath megyében, de ebből az újságokban semmi sincs. Na, mit szól ehhez újságos!?”- kötekedik öntelten.  Ő, Mr. Fanley /F/ odalöki a kapitánynak a saját piti kis újságját. Címlapján: „Mr. Fanley, a bölények királya. Ezt olvassa fel!”

Kidd /K/ kapitány bravúrosan tér ki a provokáció elől. Így:” Mr. Fanley igen elfoglalt ember, ő a szerkesztő, a kiadó, ő üzletember és ő a törvényhozó is. És maguk, remek emberek neki dolgoznak mind. Ebből nekem az következik, hogy Mr. Fanley ügye maguknak nem hír. Hadd próbálkozzak valami mással.”

Így K ismertet egy bányaszerencsétlenséget, melynél a 37 főből 11 ember megmenekül. Jelképes ez, ki lehet jönni a vésztűzből is! Kidd és Fanley eszmei-szellemi harca nem ér véget. A helyi népi kis szavazás K igazát erősíti meg. F fenyeget: „Jobb lett volna, ha csak olvas, olvassa a megszokottat.” Kapitány: „Én csak választási lehetőséget akartam nekik adni.”

Nincs vége az izzó dialógusuknak. F:”Magának fogalma sincs, milyen élet megy itt. Mexikóiak, négerek, indiánok - ha enged a gyeplőn, nyomban elvágják a torkát.”   K: „A háború véget ért. Egyszer mindenkinek le kell tennie a fegyvert. Előbb- utóbb abba kell hagyni a harcot.” F.: „Úgy is lesz, ha magunk maradunk.”

Remélem, nem csupán én érzek országokon, korokon és személyeken túlmutató párhuzamot, tanulságot.

A sztori veleje: Kidd kapitány rátalál egy elveszett vadóc kislányra. Érzelemdús, körülményes, de méltóságteli módon megindító utazásuk bajokkal, konfliktusokkal van teli. Melodráma formálódik, kicsit körülményesen, a klasszikus western-sztorik sémájától eltérően. Haza kell vinni a kislányt, de vajon hová, és mivel is jár ez? Muszáj, illetve érdemes ezt ezer veszély közt vállani? Illusztrációként az adott viszonyokra a film sok erős jelenet-sora utal. Emberkereskedőkké váltak egykori katonák, bármiből próbálnak megélni; ölni és meghalni is készek ezért. Idézet a nemrég véget ért polgárháborúról: Nincstelenek vívták a gazdagok háborúját.” Nekik sincs veszítenivalójuk?!

Nem illő megadni a küzdelmük végkifejletét; de jó filmben nyilvánvaló: sem a kapitány, sem egy-két támogatója, sem az elveszett kislány nem lehet morális vesztes többé. Analógia még, hogy a mű  - a Covid-pandémia idején - figyelmeztetőleg szól az ottani kolera-járvány pusztító hatásáról. Továbbá az emberi elidegenedés számos megpróbáltatásáról, mint pl. a szülők, avagy a feleség elvesztése, bármiféle újrakezdés nehézsége, mégis vállalása. Westernben a jó legyőzi a gonoszt; esetünkben kevéssel az a többlet itt, hogy a szenvedés mélységeit is látni muszáj.

Az IMDB-én ez a film 6,9 pontot kapott, annyit éppen megérdemelt. Átlag feletti mozi, de nem remekmű. Túl hosszú és vontatott, a rendező-társ forgatókönyvíró patronja kevés. A kétszereplős érdem kissé billeg. Westernnek nem elég fordulatos, drámának kissé nehézkes. Aktualitása a mondanivalójának azonban él, és nem egyhamar tűnik el. Amerika gondjaira ráismerhetünk, a honi bajok tükörképe levehető.

Paul Greengrass rendező és Tom Hanks főszereplő dobott már ennél nagyobbat is. Tom Hanks persze most is remekel. A pozitív figurát ízléssel, okosan és szépen, manírok nélkül teszi elénk; jó ember teljes értelemben is. Összehasonlítani mással nem kell, s nem lehet. Mint volt a reklámszlogen: a motoros futár gyors, mint a motoros futár.

Őmellé felnőni a kis színészlány (Helena Zengel) igyekezete ellenére nem tudott, talán nem is sikerült volna másnak sem. Korrekt alakítást nyújt, bár néhol az intonációja bántó. A vadnyugati filmben megszokott pisztoly-párbaj azonban nem marad el, sőt szolgál a film eredeti mozzanattal is a nagy lövöldözések közepette.

Mi adhat biztató zárszót a leendő nézőnek? Például a szlogen: A tegnapi újságokba ma már szemetet csomagolnak. Nos, itt nincs szemét, és elfogadható a „sajtóbarát csomagolás” is. A küldetés: teljesítve.

Adatok: A kapitány küldetése /News of the World, 2020/ 118 perces, jó magyar szinkronnal ellátott western-melodráma. Besorolása: 13+ év. Főbb alkotók és közreműködők: az egyik forgatókönyv-író Luke Davies, a másik, egyben a rendező: Paul Greengrass. A két főszereplő: Tom Hanks és Helena Zengel.

2012 február 10-e óta látható a Netflixen; érdemes.

Látható a Netflixen.

A képek  a film különböző nyilvános megjelenítéseiről valók, köszönet értük.