Érzékeny lelkű emberek ne jussanak túl a film rövid promócióján, avagy hagyják abba a próbálkozást a Vörös pont felénél! Itt szó szerint véres valóság, hogy a „nyugalom megzavarására alkalmas” – mi több, arra kihegyezett – képkockák következnek. Sőt; ennyi bevezető még szépítése is ennek a briliáns alapanyagokból önkényesen, logikai-lélektani buktatókkal, vasvillával összehányt förtelemnek.

A bosszú témáját jól és rosszul filmek özöne dolgozta fel. Spielberg 1971-es Párbaj című mesterműve etalon, de mások is körömrágós lélektani drámát tudtak készíteni e témából. Esetünkben viszont az abszurdumig eltúlzott hatásvadászat látható kisebb és nagyobb gaztettekért kiszabott jogos elégtétel helyett.

Itt igazán nincsenek pozitív hősök; főként csak agresszív és arrogáns jellemek vannak, melyek megérdemlik a sorsukat és egymást. Bolond svédgomba tárul elénk, melyet literszámra emberi vérrel szolgálnak fel. Megalapozatlan, irracionális, félbehagyott történet-szálak, a semmiből érkező új sztorik, és kiméraként avagy Frankenstein módra felépített alakok ölik egymást. Miért is? Oka tán volna; értelme és normális mértéke nincs a lézerirányzós célkövetésnek és lövöldözésnek.

A Netflixen ez a film a tízes népszerűségi listán a nyolcadik. Az IMDb-én kevesebb, mint ötezer szavazat nyomán 5,5 ponttal szerepel. Nálam, ugyanott 4 pontos lenne, és a kedvencek sorában sincs az első ötszázban. Büntetésképpen, dacosan néztem meg, illetve végig; s most azért írok, hogy másokat ettől megóvjak.

Pedig hát?!

Különlegesek és általában igen jók a skandináv krimik. Erőteljesek, csavarosak, értelmes történetet bontanak ki. A hollywoodi sémától való eltérésük üdvözlendő. A Vörös pont esetére ez nem áll. Holott, itt elvben minden alapanyag kézre esett az újszerű mozikészítéshez. Csak nem akadt, aki mindezt mesterien prezentálta volna. Sem forgatókönyv-íróként, sem rendezőként.

A modern fegyverek lézerirányzéka, ama bizonyos piros pont, hétköznapi, civil történetben nóvum. Ugyanilyen a drónnal való gyermekjáték és annak félrecsúszása is. A térfigyelő megoldás segít krimiknél. Napihír-özön, hogy egy kis autós koccanás, majdnem ártatlan hiba messzire vezethet. Hát még, ha utána az adok-kapok folytatódik, összeadódik!

 Szerelmes pár próbálkozása a vezetés közbeni szexre, ami bajt okoz, nem rutintéma. Aztán már a cserbenhagyásos gázolás, és annak, meg minden másnak is a megtorlása  világszerte reális valóság.

Mint ötlet a házasság helyrekalapálása nagy közös túrázással, miközben bébi várható, megjárja. Egymástól nagyon különböző vérmérsékletű férfi és nő konfliktusa szinte közhely, még ha a nő is a forrófejűbb, ki így bajt okoz.  Kisfiú áldozatként való szerepeltetése megokolható, mégha eredeti ötletnek nem is számít. A rasszizmus pusztító fennforgása mai valóság. Érte-miatta a megoldatlan indulat-levezetés gyakori.  Mindebből a mixtúrából lehetett volna jó thrillert forgatni. Akár akció-thrillert, lélektani drámát, bosszúszimfóniát is. Mégsem sikerült.

Futballmeccsek sajátja, hogy van két félidő. Az első 45 perc története folytatódik a másodikban. Csakhogy a Vörös pontnál nagyon érdekes, ígéretes és izgalmas első félidő után lényegében egy másik mozi kezdődik. Ez utóbbi bűnrossz. Agyonvágja az előbbit.

Van, ami félbemarad, és előtör majdnem a semmiből egy kettes számú megtorlási történet. Egy idő után az sem tiszta, hogy ki kinek a kicsodája, egyik a másikra miért lő, és az engesztelhetetlenség meddig szed áldozatokat.  A szereplők egymásra mért nyomásgyakorlása elveszít minden értéket és mértéket; vértócsák gyűlnek; kezd a dolog unottá, érdektelenné válni.

Hallucinációk gyötrik a férj-főhőst, mivel ő látszólag mindent túlél. Előtör a gyermekvállalás megoldatlan, kezeletlen dilemmája, de csak hozzáadódik a többi problémához. Az akciót rejtő képek – medvecsapda, lövés a vállba, vízből mentés - úgy van ott, hogy filmben bármi elképzelhető, ha van eleje és kifutása. Ám ha nincs?!

Ezúttal nem fontos a színészi játékról elemzést adni. Férfiak és egy nő teszik a dolgukat; nem látni, hogy élveznék is a vérontást. A mű más gazdái sem érdemelnek kiemelést. Egyedül az operatőri munka dicséretes.

Egy lélektanilag jól sikerült mozzanatra kármentésként mégis utalok. Figyelmetlenségből balesetet okoznak, majd elszelelnek. Mivel mentik ezt? Így: át kell gondolni az egészet, majd telefonálunk a rendőrségnek, de ne siessük el; egy kis idő kell még megérteni és kezelni a bajt. Igen, majd szólni kell, de most még hajtani továbbá, menekülni onnan. Hazai jelzések is mutatják: sokszor ugyanez a hibás, önfelmentő reakció jelentkezik. Ilyetén nyomvonalon haladva messzire juthatott volna ez a svéd mozi, helyette mindössze a vérgőzös leszámolásokig ért el. Pszichológiai magasság helyett pszichiátriai mélység formálódott ki.

A piros pont az unatkozó nézőt emlékezésre indíthatja. Pár éve, itthon egy aranyszájú közszereplő arról elmélkedett, hogy távoli (japán) népek gyermekeinek a fenekén ilyen jel, piros pötty van. És ez nekünk is mennyire sokat jelent: valóságosan vagy szimbolikusan. Öv alatti hivatkozásként ennél jobb egybevetést erre a filmre nehéz volna találni.

Tessék vele vigyázni!

Adatok: Vörös pont /The Red Dot, 2021/ 86 perces, svéd gyártású, így eredeti, plusz angol nyelvű, magyar felirattal ellátott mozirettenet. Besorolása: nominálisan 16+ év, ám igazából 21+től sem ajánlott elmerülni ebben a gagyi vérgőzben.

Főbb alkotók és közreműködők: írta Alain Darborg és Per Dickson; rendezte: Alain Darborg. Operatőr: Benjam Orre. Főszereplők: Nanna Blondell, Anastasios Soulis, Johannes Kuhnke.

Látható a Netflixen.

A képek  a film különböző nyilvános megjelenítéseiről valók, köszönet értük.