Napóleon egyik leghíresebb – egyben legjellemzőbb – mondása a cím itt. Kifejezi azt az önteltséget, ami - s maga tény: a hibázás - végül az ő vesztét is okozta. A végső csatában - Waterloo térségében – Napóleon türelmetlensége, magára hagyottsága és katonái ambivalenciája került szembe a Wellington-vezette hadak magabiztos kivárásával, nyugodt stratégiájával, előre- és éleslátásával: okos taktikájával.
Hallgatják; de vajon hisznek is neki; bíznak még benne?
A minap újra nézhettem – immár remek magyar szinkronhangok (főleg Haumann Péter, Újréti László, Képessy József) tolmácsolásában – Szergej Bondarcsuk 50 évvel ezelőtt készült monumentális moziját. Azt itthon 1972-ben mutatták be.
1986-ban viszont a brit rendezésű futball Európa Bajnokság idején Londonban hozzá jutottam e film klasszikus VHS-változatához. /Újra nézvén e művet ma nem annyira a látványos csatajelenetek, hanem a szellemi-erkölcsi bajvívás „gyöngyszemei” ragadtak meg./ Kiemelkedett mindeme körből Rod Steiger zseniális Napóleon alakítása. Minden tekintetben rendkívüli volt; csakúgy, mint Orson Wellesnek az alig 5 percnyi színi jelenléte XVIII. Lajos királyként. Christopher Plummer Wellingtonként e mezőnyben „csak” jó volt.
XVIII. Lajos még rosszabbul mérte fel a helyzetet, Elba után
A film ez idő tájt a YouTube-on megtekinthető. Ezért nem tartalmi elemzésre törekszem, hanem az elkerülhetetlen bukás lélektanilag erős és hiteles mozzanataira, verbális bravúrjaira összpontosítok – majd.
A neten Rod Steiger lesújtóan esendő Napóleonját sokan ráolvassák más, későbbi hadi menők lépéseire és sorsára. Áthallásos a filmbeli vezér szerepe, magatartása. Erőszakos, ámde lehanyatló a dikciója. Megfejthető bukásának szükségszerűsége. Huncut, aki a mai vezér(eke)t látván feltétlen analógiákra gondol. Más kor, más miliő, más dimenzió. Amúgy pedig?!
Ugyanakkor a végsőkig elmenni hajlandó, erőlködő és immár helyzetértékelésében, önmaga lehetőségeiben is hibázó-csalódó császár és hadvezér; ellentételül pedig a hűvösen elegáns, okkal magabiztos, a brit hidegvérre hajazó, a helyzetet, s nem csak a pillanatot uraló, ésszerű áldozat-vállalásra építő Wellington különbözősége tényleg örök tanulság lehet(ne). Mondja is befelé Bonaparte: -Bezzeg, a korábbi győztes csatáimnál még fiatalabb voltam.
1815-ben már arrogánsan üvölt - a betegség jeleit magán hordozó - Napóleon a sajátjaival is. Történelmi egybevetésül: 1798 nyarán, Egyiptomban a „piramisok csatája” idején a 29 éves Bonaparte még így szónokolt: Katonák! Négy évezred tekint le rátok! /
A csak 168 cm. magas, piknikus Napóleon a waterlooi csata idején viszont még 50 éves sem volt. Beleöregedett a háborúiba; a lipcsei csata nyomán megtört valamelyest. Önmaga torzója lett. Meghalt 1821 májusában./ Wellington herceg, angol hadvezér hozzáállására ellenben pozitív példa szól a film felénél. Egyik katonája ellop egy kismalacot. Büntetésre számíthat: nem gin-megvonásra, hanem akasztásra. Csakhogy a kiskatona bravúros hazugsággal menti magát. Erre az angol főparancsnok: -A fickó reménytelen helyzetben is ügyesen védekezik, léptessék elő!
Európában, sőt a film színterét is jelentő Brüsszelben és annak határvidékein mindez két évszázad múltán is szimbolikus üzenet.
Nekik (erre is) volt idejük
A drágán és nemzetközi közreműködéssel kísért szuper produkcióban hosszú és látványos harc-jelenetek vannak. Illetlenség volna lelőni a nyertes harci módot a szövetséges erők oldalán. Elég az hozzá, hogy majdnem minden a kiszámított, határozottan követett taktikájuk szerint történt. Napóleon - betegsége által összezuhanva – kifakad! -Miért kell mindent nekem csinálnom. Mit csinál Nej? Mi van magukkal. Mitől féltek? Katonák vagytok még?
/Miért is?! Nyilván mindazért, amiért a despota, hiába zseni, rendszerint magányos./ Igaz, a 108. mozipercnél Bonaparte - még korán - örül: -Előre, régi gárdám Brüsszel ellen! Hibáztam, hogy nem égettem fel Berlint!
Ikonikus mondatok; ám utóbb a semmibe hullanak.
Van, ami nem tetszett a filmben. A 104 percnél előkerül egy – mondhatni béketáboros ihletésű - bizarr jelenet. Egy brit katona, aki már előbb gint inni sem volt hajlandó, a harcban előre tolakodik, és a győzelmük küszöbén a békevágyát hangoztatja. -Miért lövünk egymásra? Miért öldökölünk?
Kellett vajon ez ’70-ben szovjet moziba(n)?
Ez idő tájt még nem computer-grafika nyújtotta a tömeghatású harci megoldást; a stáblista külön köszönetet is szentel a Szovjet Hadsereg katonái statisztakénti részvételére. Szergej Bondarcsuk kiváló rendezést vitt tető alá; a filmjét díj-elismerés is honorálta. Ma sem tűnik avíttnak a képi világ sem.
A sztárszereposztás hozta a formáját; közülük is kiemelkedett Rod Steiger és Orson Welles. Súlypontinak én mégis - főként ma – a nagy monológokat, párbeszédeket, kinyilatkoztatásokat tekintem. A továbbiakban ezekből adok egy nyomatékos válogatást.
Beszámol a tábornoki kar Napóleon (N) részére: - 4 néppel állunk szemben, legyőztek minket, a kozákok lovai a Szajnából isznak, le kell mondania Felség! N:-Miért, maguk senkik nélkülem. Mit tehetünk? Tovább harcolunk!
Nej tábornok hidegen közli:-A hadsereg nem akarja, hogy Párizs is Moszkva sorsára jusson! A megátalkodott N nem enged: -Franciaország követ engem, akár a Holdra is! Mi számít? Az elmém, a becsvágyam, a terveim, a reményeim, a képzelő-erőm és főként az akaratom! Nem mondok le!
Alig 2 perc múltán, további rossz hírt hallatán mégis aláírja a lemondását. Nem tiszta szándékkal teszi. Az Elbára való száműzetése előtt – már nem a régi tűzzel - beszél a katonáihoz. -20 év után búcsút mondok nektek. Franciaország elesett. Megölellek benneteket – üzeni színpadiasan, talán álságosan is.
Bonaparte mégis, így is kiemelkedett a franciák közül. A trónra felkerült XVIII. Lajos pöffeszkedve fogadja Napóleon haza-szökésének hírét. -Ezek mindig túloznak, mármint a katonák! Bizony, téved. N kinyilvánítja: -Én Franciaország vagyok, és Franciaország annyi, mint én! Ezt a kövér királyt le kell lökni a trónról, mert elárulta a franciákat.
Örömünnep Bonaparte párizsi bevonulása: egy amputált lábú veterán katona társai által vállukra emelten ünnepli a császárt. /Nem tudják, mi következik?!/
A visszatért, de meg nem tért N jellemét pár epizód szemlélteti. Levelet írnak egy gyermekét elvesztő anyának. Előbb az igazat írnák: a fia elesett, leesett a lóról egy díszszemlén. Ám ez nem jó; sok újoncra lesz szükség; inkább hamis dicséretet kell írni. Az is minősíti N-t, amikor kijelenti: -Aki megmenti a nemzetét, az nem lehet törvényszegő.
Wellington-fóbiája kiütközik: alku tárgyává tenné az angol király előtt: kivel csatázna szívesen. Monomániája előtör: -Európa hadat üzent nekem; nem Franciaországnak: nekem! Wellington holtteste felett fogok csak békét kötni! Fő érv egyedül ez a számára: -Mit szól majd a történelem?
Nem sokkal később Lajos már csak abban reménykedik, hogy bántatlanul elmenekülhet.
XVIII. Lajos rosszul mérte fel a helyzetet, Elba után
Rendkívül érdekes ellenpontozás a filmben a szövetségesek (az osztrákok, a poroszok, az oroszok és a britek) „készülése” a háborúra. Brüsszel ugyanis táncol - nem francia harsonákra. A nők is elszántak:-Nekünk hölgyeknek is meg kell tanulnunk dobszóra lépkednünk. (Nem igaz, de jól hangzik úri körökben.)
Wellington (W) egyszerre elismerő katonai ellenfél és dölyfös angol herceg. W: -Boni nem úriember, a harcmezőn a csákója felér 50 ezer emberrel, de akkor sem úriember. /Talán igaz, talán nem./
Egy másik fontos jelenetben egy francia katona mondja a vezérnek: -Úgy lesz, ha isten megsegít. Ráförmed N: -Akkor is, ha nem segít! Hasonló epizód a filmben: jelentést tesz N-nek egy tiszt, de N kioktatja:-Nekem ne jelentgessen, hanem üldözze az ellenséget! Ámde a katona ellenszegül:-Hol van az ígért erősítés?! N letorkolja:-Engem senki nem merjen kérdőre vonni. Nem vitázunk! A vita mindig katasztrófához vezet! (Kell ide még kommentár?!) N ugyanakkor bizonyítja hadi kreativitását Belgiumban. -Átkelünk a folyón, és reggel már Brüsszelben szárítjuk a csizmánkat. (A fele sikerült.)
A hadi gépezet sosem demokratikus, de a teljes elfojtás kudarchoz vezet – éppen a waterlooi végjátékben is. Grouchy tábornok attól félve, hogy felakasztanák, nem mer változtatni Bonaparte időszerűtlen parancsán. Így több tízezer katonája hiányzik a francia csapatok küzdelméből; ez döntőnek is bizonyul.
Wellington haditerve működik. Kijelenti: számított N lépéséire, már tavaly kinézte maguknak a helyszínt. N ellenben lekezelően, de tévesen s korán minősíti W-t: ez sem Caesar tanítványa! Korai az öröm, bukás a vége.
Brit harci mód és morál
Ilyen Napóleon végjátéka
Filmes zárszó - a korábban Bonapartét eláruló - Nej marsalltól: -Sziklához láncolják Felség, mint Prométheuszt. És ott önön nagyságának emléke fogja elpusztítani.
Így lett? Adatok: Waterloo: 1970-ben készült, 128 perces, monumentális, koprodukciós (had)történelmi dráma; kiváló magyar szinkron-hanggal. Elérhető pl. a YouTube-on. Producer: Dino De Laurentiis. Rendező: Szergej Bondarcsuk. Írta: H.A.L. Craig; forgatókönyv közreműködő volt Vittorio Bonicelli és Szergej Bondarcsuk. Fényképezte: Armando Nannuzzi. Zene: Nino Rota. A kulcsszerepekben: Rod Steiger, Christopher Plummer, Orson Welles, Jack Hawkins, Virginia McKenna, Dan O’Herlihy.
A képek a film hivatalos, IMDb-oldaláról valók, köszönet értük.
