Váradi Gergely

A Guerilla című magyar történelmi dráma számottevő eleme a Netflix kínálatának. Nincsen ott a legnépszerűbbek között. Az IMDb-én ez idő tájt csupán 182 személy osztályozta: 5,4-5,7-es átlagos értékeléssel. Nálam ez a mozi a 10-es skálán 5 pontot érdemel.

Friss arcok, rokonszenvesen teljesítő színészek lassú, körülményes története tárul elénk. A közel másfél órás alkotás érdemi történései csupán az utolsó negyedórába sűrűsödnek. A sztori vontatott lélektani kibontása és görgetése, ezzel a várakozás fokozása jó módszer, ha közben nem tör elő az értetlenség és az unalom; ha nem veszik el a mű a részletekben. Így például! Kik ők és mit akarnak? Mi hozta össze, s mi tartja együtt őket? Közülük ki mit gondol el a jelenükről és a jövőjükről? Egyáltalán: hová tendálnak az események? Nem(igen) találtam meggyőző feleletet.

Egyfajta poszt-Robin Hood-saga formálódik a sűrűben; ám ez mégsem a sherwood-i erdő; sehol egy szem gonosz bíró;  épp’ csak előtűnik a szerelmi szál; és egy boldog végkifejlet is felejtős.  Bármilyen jók is a képek (valóban igen jók!), és akármennyire is helyénvaló a  színtér, a jelmez, a lefojtott karakterek néhány villanása; megrendítő élménynek mindez kevés. /Ha már történelmünk drámája formálódnék a színen?!/

Kiütközik az ún. szerzői filmek típushibája: hiába lenne jó a rendezés, maga a rendező nem teljesített túl jól forgatókönyv íróként. Ez ilyen eset.

Színtér

Kultuszfilm, kurzusfilm jött ki mindebből? Is-is?! Ezzel az útravalóval indít a film: „Nem vagyunk rosszabbak a többi embernél. Háború van, ennyi az egész.” Majd 170 évvel a világosi fegyverletétel után, méltányos megemlékezésül tényleg elég ennyi?!

Tónus

Hiányérzetem a történelmi kor alapján képződik.  Az 1848-1849-es szabadságharc hőseinek filmes megörökítése hiánypótló vállalás. Számtalan megközelítés jöhet szóba: a forradalom dicsősége, majd gondokkal teli kiteljesülése az ország működésében. Szólhat magasztos mozi a túlerővel szembeni szabadságharc eseményeiről, benne a honvédők helytállásáról.  Készülhet méltóságteli megemlékezés az utóvéd-harcok katonáiról, és ebben a szembenálló oldalak és felek emberi minőségéről is. Pátosz nélkül is lehet(ett volna) többet elénk tárni.

Ez utóbbi igénynek ez a film közepesen felel meg. Itt a „guerillák” frusztrált katonák, részben talán a sorozás alól is kibúvók, egymástól nagyon különböző testvérek; nem Rózsa Sándor szabadcsapatait és betyárjait láthatjuk. Annál kevesebbet, leharcolt embereket. Ebben a miliőben a kivégzés, más ölés veszít a dimenziójából, a gyermekszületés mindössze szép epizód, a gyógyítást végző nő szerelme pedig színezék csupán.

  Az Inkubátor program keretében fogant ez a mű. Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje nem csalódás. Felcsillannak a fiatal rendező előző munkáinak stílusjegyei és értékei: így pl. az emberi kiszolgáltatottság ábrázolása, s a szerepek közötti korreláció finom adagolása. Ugyanakkor a nem harsány dikcióra való törekvés néhol motyogásba megy át; nem mindig érthető, hogy mit mond egyik aktor a másiknak. Fura, de szinte nyomozni kell ahhoz, hogy az operatőr nevét meg lehessen tudni. Pedig kiváló munka fémjelzi Hartung Dávid fényképezését.

Mészáros Blanka

Mi adja a film főmenüjét? Nyilvános promóció:

„A történet két testvér viszonyán és egy szerelmi háromszögön keresztül, közeli perspektívából mutatja meg az erdőben harcoló fiatal gerillák életét, miközben kérdéseket tesz fel bátorságról és felelősségről. A "guerilla" szó eredete a napóleoni háborúk idejére vezethető vissza. Az 1848-49-es magyarországi korabeli naplókban, újságcikkekben is a hivatásos katonákból és civilekből álló harcosokat jelölte. A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij.” Megjegyzésem: kiemelkedik a szereplőgárdából Mészáros Blanka üde, egyszerű játéka; nonverbális produktuma is remek.

Enyedi Ildikó bátorítása a film és alkotói mellett lélekemelő.

Adatok: GUERILLA; 2019-ben készült 85 perces történelmi dráma; írta és rendezte Kárpáti György Mór; fényképezte Hartung Dávid. Kiemelkedő szereplői: Váradi Gergely, Mészáros Blanka és Vilmányi Benett.